Főoldal
 Hírek, aktualitások
 Események
 Énekek-imádságok
 Prédikációk
 Apró történetek a léleknek
 Versek, gondolatok

Szentmise-, hittan-, programrend
 Miserend

Hittancsoportok
 Gyermek oldal
 Betlehemi csoport
 Názáreti csoport
 Buczkó Kuckó
 Elsőáldozásra készülők
 Bérmálkozásra készülők
 Ifjúsági oldal
 Cursillos csoport oldala

Kiemelt programjaink
 Jubileumi év
 Keresztényként éld a szerelmet
 Felkészülés a HIT évére

Terveink
 Zarándokszállás projekt

Ajánlataink
 Ajánló (Film-Tv-Könyv)

Információk
 Elérhetőségeink
 Képviselőtestület
 Kérdezz-felelünk

Gyüjteményeink
 Képtár
 Linktár
 Nyomtatványok

Egy kis mosoly :-)
 Humor

Cursillo
 Cursillo hírek

Megemlékezések
 Emlékezzünk

Vendégkönyv
 Vendégkönyv

______________________

Nyír-szőlőszemek Egyesület
 Nyír-szőlőszemek Egyesület
 Eseményeink

Buczkó Atanáz Közösségi és Zarándokház
 Atanáz-ház
 
 KERESZTUTAK

Események

« Vissza

2011.04.16 - Missziós keresztút 2011. (2011.04.20.)

.

Bevezető.
Ének:Szívünk, lelkünk most kitárjuk,
utad Jézus, veled járjuk.
Kérjük, mélyen belevéssed
szíveinkbe szenvedésed.

Keresztvetés.

Mire jó a keresztút? Biztosan lesznek olyan keresztény testvérek, akikben felmerül ez a kérdés. Nem látunk éppen elég szenvedést a tévében? Mások szerint vidámabb, dicsőbb témákról kellene beszélni, nehogy a századelő fájdalomkultuszába essünk vissza.
Jézus azonban ezt mondta: ,,Én vagyok az út'', és ez az út kikerülhetetlenül átvezet a kereszten. A kereszt lehet akadály az ember előtt, de lehet az ég felé vezető híd is. Minden attól függ, hogy milyen szemmel tekintünk a keresztre és Jézus szenvedéseire.
Amikor keresztutat járunk, barátsággal fordulunk Isten felé, aki azt akarta, hogy a barátai legyünk. Az én Uram, az én Mesterem és barátom szenved, s nem akarom magára hagyni. Feddő, mégis szinte gyengéd szavai a fülemben csengenek: ,,Egy órát sem tudtatok velem virrasztani?'' Szeretetből kell tehát elmélkednünk Jézus szenvedéseiről.

Nem keresztút-e minden ember élete? Nincs-e minden élet tele szenvedéssel, botlással, fájdalommal, elutasítással, ítélettel, halállal, temetéssel... és feltámadással?
Mi most saját életünkre próbáljuk vonatkoztatni Jézus keresztútját. Nem az itt leírt szavakon és mondatokon van a hangsúly, hanem hogy minél mélyebben elmerüljünk Krisztus szenvedésében, … lélekben járjuk a szentföldi stációkat, megmegállva gondolatban a szent helyeken és köszönjük meg, hogy Jézus értünk vállalt szenvedése és halála nem volt hiábavaló, mert vele együtt mi is fel akarunk támadni a régi emberségünk bűneiből, hibáiból, és már csak Jézussal és Jézusnak akarunk élni... úgy mint férfiak, nők, gyermekek, munkások, értelmiségiek, hívők, lelkészek, papok, szerzetesek, szerzetesnők, egészségesek és betegek, fiatalok és öregek, magyarok és keresztények... és ezáltal Krisztus szeretetét akarjuk viszonozni.

Ének:Áll a gyílkos, nagy ítélet,
rajtunk immár igaz véred.
Valahányszor szavam vétett,
Pilátusod lettem néked.

I. állomás
Pilátus halálra ítéli Jézust

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Pilátus erre úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak. Így szabadon bocsátotta azt, aki lázadás és gyilkosság miatt volt börtönben, Jézust pedig kiszolgáltatta nekik. (Lk 23,24—25)

A család a legszigorúbb ítélkező hely. De melyikünk Pilátus, melyikünk Jézus? Minden helyzetben más és más.
Uram, ha Pilátusként igazságtalanul ítélkeznék családtagjaimról, juttasd eszembe, hogy semmi hatalmam, semmi tekintélyem, semmi jogom nem lenne, ha nem kaptam volna Tőled, akár a házasság szentségében, a szülői tisztségben, vagy a gyermek jogán. De ezt nem hatalmaskodó uralkodásra, ítélkezésre, zsarolásra kaptam, hanem a szeretet féltő, gondoskodó, a másikkal törődő irgalmasságára. Szeretteim felemelésére és nem lesújtására. S ha Jézusom én vagyok, akit a család ítélete sújt, add, hogy a te türelmeddel viseljem. Ne vágjak vissza, ne sértődjek vérig, ne essek kétségbe, hanem a tőled tanult alázattal fogadjam, érted és értük.


Miatyánk...

P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!






Ének:Itt van már a kereszt fája,
hurcolnod kell Golgotára.
Uram, én meg puhán, restül
vonakodom a kereszttül.

II. állomás
Jézus vállára veszi a keresztet

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

És miután kigúnyolták, a bíborruhát levetették róla, majd ráadták saját ruháit és kivezették, hogy keresztre feszítsék. (Mk 15,20)

Minden családnak van saját keresztje. Minden családtagnak van saját keresztje. Merjük-e felvenni és egymásért hordozni.
Uram, sokszor nehezemre esik a családban a másik elfogadása, rossz szokásainak, hangulati kitöréseinek, önző viselkedésének elviselése. Mindez nehéz keresztet jelent számomra. Jobb lenne lerázni magamról, nem venni róla tudomást, elmenekülni előle.
De hát nem azért helyeztél ebbe a családba, hogy idegenül, ridegen elzárkózzam mindentől, ami számomra kellemetlen dolog, sőt azt akarod, hogy Veled együtt felvegyem családunk keresztjét.
Számomra a családom elfogadása lesz az üdvösség útja, még ha sokszor keresztet is jelent


Miatyánk...

P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!









Ének:Botlik, roskad szegény tested,
nem bírja a nagy keresztet.
Földre sujtód, jaj! én voltam,
ki oly sokszor elbotoltam.

III. állomás
Jézus először esik el a kereszttel

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Földre terítenek bennünket, de el nem pusztulunk. (2Kor 4-9)

Az élet terhe engem is földre sújt. A család is néha nyomasztó teher: És én is hányszor vagyok teher családom számára.
Ha mellettem esik el valamelyik családtagom, bűnével, gyarlóságával, vajon nem tekintek-e rá úgy, mint a farizeus: ”Én bezzeg nem vagyok ilyen! Saját maga okozta, viselje is a kínját!”
Meglátom-e, hogy benne Jézusom, Te estél el? Mert akkor nem lehetek részvétlen iránta.
És amikor én esem el, mennyire várom, hogy fölsegítsenek! Vagy elfogadom egyáltalán, hogy segítségemre siessenek? Nem zárkózom magamba bűneim önérzetével, mondván, majd én magam megjavulok, majd én magamtól fölkelek?
Segíts megérteni Uram, hogy egymás nélkül nem jutunk tovább, családunk keresztútján sem!


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!






Ének:Ó jaj, látod jönni szemben
édesanyád, gyötrelemben.
Ó csak én is véle járnék
Krisztus után, mint az árnyék.

IV. állomás
Jézus szent Anyjával találkozik

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: ,,Asszony, nézd, a fiad!'' Aztán a tanítványhoz fordult: ,,Nézd, az anyád!'' Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány. (Jn 19,25—27)

Az anyák fájdalmának, az anyák titkának állomása ez. És az anyák sorsának megszentelése is.
Az anya a szíve alatt hordott magzatot fájdalommal hozza világra. De fájdalma örömre fordul, amikor meghallja gyermeke sírását. Ez az első titka az anyáknak. Az anyák szíve aggódó fájdalommal van tele, amikor látják gyermekük betegségét, fájdalmát, lelki gyötrődését, vagy hogy mások bántják gyermeküket. Úgy tudnak mellettük lenni, hogy néma jelenlétük is gyógyít, vigasztal. Ez az anyák másik titka. De az anyák legnagyobb fájdalma, ha elveszítik gyermeküket. Nemcsak ha meghal, hanem ha bűnben él, vagy ha hátat fordít a szülői szeretetnek. De az anyák még ilyenkor sem hagyják magukra gyermekeiket, lélekben utánuk mennek, és első szóra visszafogadják őket. És ez az irgalmas, megbocsátó szeretet az ő legnagyobb titkuk. Ne éljünk vissza vele, de ha kell, éljünk vele!


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének:Vinni terhed, segítségül,
itt van Simon Kirenéből.
Bár csak én is, bűnös lélek,
keresztemmel követnélek!

V. állomás
Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

És miközben elvezették, megállítottak egy bizonyos cirenei Simont, ki a mezőről jött és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. (Lk 23,26)

Ez a családapák állomása, az apák áldozatának megszentelése. Itt megérthetjük az édesapák kereszthordozását is. A családjáért dolgozó apák szeretete és felelőssége Isten szemében is nagy jelentőségű. Hiszen a teremtő Atya saját gondoskodó jóságát oltotta az apák szívébe. A munka fáradtságát és örömét szenteli meg, ha nemcsak családjáért teszi, hanem Jézusért is. Cirenei Simon fiai a Szentírás szerint követték apjukat a Krisztus-követésben. Ez a nagy titka ennek az állomásnak, amelyet először még a Cirenei sem értett meg, ezért vonakodott a kereszttől. Csak akkor kívánhatja egy szülő gyermekétől, hogy vallásos legyen, ha először ő maga jár Krisztus nyomában. Csak akkor teljesíti szülői gondoskodását, ha a gyermekei legdrágább kincsével, és jövőjének legfontosabb mozzanatával is törődik: a gyermeke lelkével és az örök üdvösségével. Ettől a kereszttől nem szabad vonakodniuk

Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!




Ének:Jámbor asszony siet hozzád,
kendőjével törli orcád.
Vajjon hát én, kőszívemmel.
mennyi könnyet töröltem fel?

VI. állomás
Veronika kendőt nyújt Jézusnak

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon neked békességet! (4Mz 6,26)

A kendőt nyújtó szeretet állomása ez. A leleményes szereteté. A Krisztus arcát lelkünk kendőjére másoló szeretet állomása.
Milyen eszköztelenül élt és tevékenykedett Jézus. Megmutatta, hogy nem kell sok dolog, nem kellenek drága eszközök, hogy szívünk szeretetét egymásnak kifejezzük, jelezzük. Mindig akad egy kendőnyi dolog a házban, ház körül, hogy a családtagok könnyeit letöröljük, bánatát, fájdalmát enyhítsük. „A szeretet leleményes” – hirdeti Szent Pál a korinthusi levélben. Csak ne legyünk érzéketlenek mások iránt, csak ne rejtőzzünk el önzésünk csigaházába. Ne sajnáljuk egymástól a kendőnyi időt, szeretetet, hogy Krisztus ara kirajzolódhasson lelkünk kendőjén.

Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!










Ének:Földre roskadsz másodízben,
értem tűrő kegyes Isten.
Hát én hányszor tántorultam!
bűneimbe visszahúltam!

VII. állomás
Jézus másodszor esik el a kereszttel

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Bízzatok! Én legyőztem a világot. (Jn 16,33)

A viszonzatlan szeretet titkának állomása ez. A viszonzást nem váró szeretet titka. Nem a kamatozó szereteté, hanem a pazarlóé.
Hányszor nyomnak földre azok a fájdalmak, amelyeket szeretteimtől kell elszenvedni, „Mert ha még ellenségeim tennék ezt velem, azt még elviselném” – mondja a zsoltáros is, de hogy a barátaimtól, sőt családtagjaimtól, az lesújt újra.
Sokszor fáj a viszonzatlan szeretet, a hálátlanság. A gyermek részéről elfelejtet sok-sok szülői áldozat, az évtizedek együttléte után eldobott házastársi hűség, a magára maradt idős apák és anyák reménytelensége.
De Jézust is éppen azok hagyták el, akiket szeretetével legjobban kitüntetett. Ő is beleroskadt, de aztán újból felállt és továbbment, hogy megtanítson: a szeretetért sohase várj hálát, viszont-szeretetet, mert a szeretetet nem kamatoztatni, hanem pazarolni kell.


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!





Ének:Sírva jöttök ki elébe,
Jeruzsálem asszonynépe.
Jaj, rám is szól, ami rátok:
,,Magatokat sirassátok!''

VIII. állomás
Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Nagy tömeg követte, köztük asszonyok is, akik siránkoztak és jajgattak miatta. Jézus hozzájuk fordult és így szólt: Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, de sírjatok inkább magatok és gyermekeitek miatt, mert jönnek majd a napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a magtalanok és az asszonyok, kik nem szültek és nem szoptattak. Majd akkor azt kiáltják a hegyeknek: szakadjatok ránk! és a domboknak: takarjatok el minket! Ha így tesznek a zöldellő fával, az elszáradtnak mi lesz a sorsa? (Lk 23,27—31)

Könnyek hatalmának állomása ez. A sírás titkának megfejtése hangzik itt el. És ez nemcsak az asszonyok privilégiuma
„Sírjatok magatok és gyermekeitek miatt!” Magunk miatt, mert hűtlenek voltunk Istenhez, mert hűtlenek voltunk társunkhoz, mert nem szerettük eléggé a ránk bízottakat, mert saját vágyainkat akartuk mindenáron megvalósítani, mert féltünk önmagunkat egészen odaadni.
A gyermekek miatt, akiket nem vállalt világra hozni az édesanyjuk, akiket eldobott, elhagyott az önzés vagy félelem, akiket nem vártak szeretettel a szülők, akiket most sem szeretnek a családban, akiknek lelkével nem törődik senki.
A könny nem szégyellni való dolog, hanem nagy titok. Az anyák könnyét még Isten is engedi maga fölé hatalmasodni. És nemcsak az anyákét.

Miatyánk...

P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!
Ének:A keresztnek szörnyű terhe
harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
hogy a bűnből talpra keljek.

IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Pedig ô a mi betegségeinket hordozta, a mi fájdalmainkat viselte (Iz 53,4).

Legsúlyosabb elesés állomása ez. A másokat is magával rántó zuhanás veszélye. És a legmélyebb pontról való felkelés titka is.
A szenvedélyek rabságának keresztjét egyre több embertársunk, és vele családja is, hordozza.. Legyen az alkoholista vagy a kábítószer rabja, de az önpusztító játékszenvedély is a legfontosabb szeretetkapcsolatokat zúzza szét, és rántja magával anyagilag, sőt erkölcsileg is, a családot. De a legreménytelenebb helyzetből is van kiút. Harmadik elesésedből való felállásoddal bíztatsz minket erre. Beléd vetett mély hittel és bizalommal. Beléd kapaszkodva mi is fel tudunk állni. De adj erőt a családtagoknak is, feleségeknek, férjeknek, gyermekeknek, szülőknek, hogy ne hagyják magára a gyengét, elesettet. Ne taszítsák ki a család védő szeretetéből, hanem együtt álljanak fel.

Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!






Ének:Megcsúfoltak ruha nélkül,
borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
mindig, mindig maradj vélem!

X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

A katonák így szóltak egymás között: Ne vagdaljuk el azt, hanem vessünk rá sorsot, kié legyen! Így teljesedett be az Írás: ,,S elosztották ruháimat maguk között és köntösömre sorsot vetettek.'' A katonák így is tettek. (Jn 19,24)

Nemcsak a ruhátlanság megalázottsága, nemcsak az önmagunkból való kivetkőzés, de az önmagát elosztó szeretet állomása is ez.
Micsoda szégyen a ruhátlanság szegénysége, a kiszolgáltatottság tehetetlensége. A divatozás által, pedig éppen az ilyen elesettek iránti érzékünket veszítjük el. De micsoda lelki szegénységre vall az önmagát lemeztelenítő szemérmetlenség, vagy az önmagából kivetkőző erőszakosság. De még az önmagát csak megvalósítani akaró önzés, önteltség is megfosztja az embert önmagától, és nem marad mit adni.
„Semmit sem ad, aki mindent oda nem adott” - Jézus mindent odaadott, még utolsó ruhadarabját is. Az igazi szeretet nem méricskél. Boldog házasság és család is ott terem, ahol mindnyájan a másikat akarják elsősorban boldoggá tenni, és nem a saját boldogságukat keresik csupán.


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!

Ének:Édes Jézus drága testét
véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa, sírva áldunk.

XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Mikor arra a helyre értek, melynek koponyahely volt a neve, keresztre feszítették Jézust is, ugyanígy a gonosztevőket is, egyiket jobbról, a másikat balról. (Lk 23,33)

A „nincs visszaút” állomása ez. Az összetöretés titkát szegezik ki, hogy mindenki lássa, ez a család és minden közösségi élet alkotmányának legfőbb paragrafusa.
Keresztre szegezettnek lenni egyenlő azzal, hogy elkötelezettnek lenni. Véglegesen, egymáshoz szegezetten férj és feleség, mint Jézus és a kereszt. A „nincs visszaút” legfőbb biztonsága. A megtartó szeretet legnagyobb erőforrása. Keresztre szegezettnek lenni azt is jelenti, hogy családunk közös meggyőződését vállalom és megvallom, abban hűséggel kitartok, különösen a vallásos, jellemes és becsületes emberi értékrendben. Akkor is, ha hátránnyal jár, akkor is, ha szembe kell menni az egész világgal, akkor is, ha lenéznek érte, vagy maradinak, bolondnak tartanak.
Jézus számára sem volt visszaút, mert ahogyan élete másokért való élet volt, úgy a halált is másokért, értünk vállalta. Ez a krisztusi alkotmány legfőbb paragrafusa.


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!

Ének:Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelméből!
Ki szakaszt el szerelmétől?

XII. állomás
Jézus meghal a kereszten

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Jézus akkor felkiáltott nagy szóval: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. És ezekkel a szavakkal kilehelte lelkét. (Lk 23,46)

A halál titkának feltárulkozása ez az állomás. A szeretet erős, mint a halál, sőt annál is erősebb. A szeretteink elvesztésének fájdalmára ez az orvosság.
A család szeretetének és hitének legnagyobb próbája szeretteink halála. Az időskor, a súlyos betegség természeténél fogva könnyebbé teszi a halál elfogadását. De a váratlanul vagy fiatalon elköltöző családtagok halála szörnyen felháborít, értelmetlennek látjuk és lázadunk. Vannak családok, akik a gyermeket meg akarják óvni a halál szörnyűségétől. Vannak kultúrák, amelyek ki akarják írtatni a halál valódiságát az életükből. De csak egy jó megoldás van, szembenézni vele és felvállalni Krisztussal. Akkor nem lesz törés sem a gyermek lelkében, sem a szeretetkapcsolatban, sőt Krisztusban folytonos marad a kapcsolatunk, mely a halálnál is erősebb és tartósabb. Krisztus halála a mi feltámadásunk


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!




Ének:Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen tested,
Bár pihennél mindig nálam,
tiszta szívem templomában.

XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztről és fájdalmas Anyja ölébe fektetik

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

Ô bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Aztán levette, lepelbe takarta. (Lk 23,53)

A gyermekét elvesztő anya állomása ez. A természet rendjét felforgató titok. A kereszttől való megszabadulás mégsem a végső megoldás.
Az élet rendje szerint úgy kellene, hogy történjen, hogy a gyermekek temetik el a szüleiket és nem fordítva. Mégis hányszor felforgatja a kíméletlen halál ezt a rendet. Hány édesanya tartotta már karjaiban gyermekét Mária óta. E mérhetetlen fájdalomra nincs sem emberi magyarázat, sem földi vigasz. A halált tartani ölünkben, ahonnét az élet fakad? Csak isteni magyarázat van rá: „nem hal meg örökre, Fiad él, fel fog támadni.” – ez az isteni válasz. Sokszor megszabadulunk a kereszttől, de mit sem használ, ha a halál foglyai maradunk. Önmagában ez még nem elég. Szívünk többre vágyik! Ezt a többre vágyást ki ne oltsátok lelketekből, gyermekeitekből!


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!






Ének:Már a szent test sírba téve
újon metszett sír ölében,
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált, pokolt letiporva.

XIV. állomás
Jézus holttestét sírba teszik

P. Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged.
H. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.

József, miután levette a testet, tiszta lepelbe takarta. Majd saját új sírboltjába helyezte, amit kősziklába vágatott. A sír bejárata elé nagy követ gördített és elment. (Mt 27,59—60)

A sírok titkának állomása ez. A földbe hulló mag bátorságának titka. Az Isten hallgatásának beszédes üzenete.
A sír bejárata elé még követ is gördítenek, mely elzárja az útját a bent levőnek és a kint levőknek egymás felé. A kő elhomályosítja a látást, életünk nehéz, sötét pillanataiban, amikor szeretteink sírja fölött állunk. Erősen próbára teszik hitünket, hogy igazak-e Jézus szavai az örök életről. Legyen a családban ilyenkor valaki, akinek eszébe jut a földbe hulló mag sorsa, amely csak akkor hoz új termést, ha látszólag elpusztul, belehal, odaadja addigi életét. Szeretteink halála csak innét nézve veszteség, onnét az új élet gazdagsága.
Legyen bátorságunk egymásban Krisztus ígéretére hivatkozni, hogy aki Benne hisz, nem hal meg örökké. Egymás apostolai legyünk akkor is, amikor látszólag hallgat az Isten, látszólag távol van, de valójában soha nincs olyan közel hozzánk, mint a fájdalomban, és soha nem tapasztalható új titkokat tár föl hallgatásában.


Miatyánk...


P. Könyörülj rajtunk, Uram!
H. Könyörülj rajtunk!

Ének:Uram, hiszek és remélek,
Én szerelmem, neked élek.
Szánom-bánom minden vétkem,
Légy az enyém egykor égben.

XV. állomás
Jézus harmadnapra feltámad

Föltámadt Jézus, Te a világ kiszolgáltatottsága elől a család védő menedékébe jöttél e földre. Erősítsd meg a mi családjainkat is, hogy menedéke legyen tagjainak, és otthonos legyél bennünk Te magad is.
Add, hogy a család védelmében meg tudjunk küzdeni a világ rossz hatásaival, legyen erőnk a kereszt hordozására. Taníts meg, velünk élő Jézusunk, otthonainkat megbecsülni, a családi összetartást, a szeretet és tisztelet erényét növelni, a családi értékeket megőrizni. A szülők Szent József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve szeressék egymást és gyermekeiket, de mindenek előtt Téged, Mennyei Atyánk. A gyermekek az Úr Jézus őszinte, valóságos gyermeki lelkületéből tanuljanak igazi engedelmességet szüleik és Mennyei Atyánk iránt.
Most különösen is egyházközségünk minden családjáért ajánljuk fel ezt a keresztutunkat és családunkon belül azokért, akik legnehezebben hordozzák keresztjüket.

Á m e n